A csillagászat, az űr és az űrutazás mindig is egy olyan téma lesz, ami leköti az emberek figyelmét, hiszen nem mindenkinek van lehetősége kijutni vagy olyan tudással rendelkezni, amivel megválaszolhatók bizonyos kérdések. A galaxis amúgy is olyan félelmetesen nagy, hogy bele sem merünk gondolni, mi minden lehet ott, amit még a tudósoknak sem sikerült felfedezni, s még hány évre lesz szükség, mire valami újat fedeznek fel. Döbbenetes, nem igaz?! Itt a Földön azt hisszük mi vagyunk a legnagyobbak, holott ez tévedés, mert amint kiutazunk az űrbe rájövünk, hogy milyen kis parányiak vagyunk. Az iskolában próbáltak minket bevezetni az univerzum rejtelmeibe, ám akkor még olyan fiatalok voltunk, hogy fel sem fogtuk mi is történik voltaképpen. Annak érdekében, hogy egy ici-picit felelevenítsük a tudásunkat, illetve új ismeretekre tegyünk szert a kozmoszról elhoztuk ezt a cikket, mely bizonyára téged is érdekelni fog.

1, Eme kép láttán egyszerűen képtelenség kitartani a lapos Föld elmélet mellett. Persze van, aki még így is megcáfolja, hogy biztos olyan effekttel készült, aminek segítségével gömbölyűnek tűnik a bolygó. Egyébként a fotót azért is tették közzé, hogy megmutassák mennyi szemét található a Mount Everest tetején, de a tetemes zászló mennyiség is arról árulkodik, hogy jó páran bevették a csúcsot.

2, Ez a kép is bizonyítja, hogy mennyit fejlődött a technika az évek során. A bal oldali képet 1973 decemberében készítette a Pioneer 10 űrszonda a Jupiterről a jobb oldalit pedig 2019 júniusában a Hubble űrteleszkóp. Sokan nem tudják, de a felületén lévő vöröses folt egy hatalmas tomboló vihar akar lenni.

3, Ez a szemnek tűnő valami voltaképpen egy úgynevezett Csiga-köd, ami nagyjából 650 fényévre helyezkedik el a Naptól. Egyébként egy hozzá hasonló csillagnak köszönheti, hogy létrejött, ám ma már nem is ilyen formája van, mert időközben törpecsillaggá vált.

4, A képen egy úgynevezett Fátyol-köd látható, ami egy 5000 évvel ezelőtti szupernóva maradványaként maradt hátra. Átmérője hétszer nagyobb, mint a Teliholdé. A szupernóva robbanásakor fénye 8 magnitudónak (égitestek fényességének mértékegysége) felelt meg. Viszonyításképp ez olyan fényes, mint a Hold magnitudója az első vagy az utolsó negyedben.

5, A Cassini–Huygens űrprogram szondája, arra a célra lett kifejlesztve, hogy megvizsgálják a Szaturnusz környezetét. Ez volt az utolsó kép, amit a gyűrűs bolygóról készített, ugyanis 2017 szeptember 15-én bekerült annak légkörébe és megsemmisült.

6, Ez volt a legeslegelső kép, amit Neil Armstrong készített, mikor kilépett a Holdra. Ekkor hangzott el az az ikonikus mondat, amiről ma már mindenki tudja, hogy mit jelent és ki mondta, hogy: “Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”.

7, Ez az úgynevezett Rák-köd, ami szintén egy szupernóva maradványaként maradt hátra, csak a Bika csillagképben. Tudjuk nem hasonlít egy rákra, ám, amikor 1844-ben egy angol csillagász lerajzolta, akkor szentül azt állította, hogy rák formája van. Persze később egy teleszkóppal is megvizsgálták, akkor már egyáltalán nem volt olyan az alakja, de meghagyták a nevét, mert így terjedt el a köztudatban. A Földtől, nagyjából 6500 fényévre van.

8, Ez itt a Mars, ami 80 millió kilométerre van a Földtől. A Hubble űrteleszkópnak sikerült egy olyan képet készítenie róla, amin látszik az összes tudós által ismert kráter. Állítások szerint ezekben víz volt, sőt valamelyikben több, mint az olaszországi Bajkál tóban.

9, Ez a Sombrero-galaxis, vagy tudományos néven Messier 104. Ez egy olyan jellegű spirálgalaxis, ami a szűz csillagképben terül el. 1781-ben fedezte fel egy Pierre Méchain nevű francia csillagász és nevét az ikonikus mexikói kalapokról,a sombrerokról kapta.

10, Ez a marsjáró a Curiosity nevet viseli, ami egészen 2012 óta szüntelenül térképezi a vörös bolygót. Az ő jóvoltából tudtak meg egy csomó információt a Marsról a tudósok, és általa derült, ki, hogy 500 napnál többet nem tölthetnének el az emberek a felszínén. Ennek az az oka, hogy háromszázszor nagyobb sugárzás érné a testet, mint egy nukleáris gyártelepen dolgozót éves szinten.

11, Ez a Sarycheva-vulkán, melyet Gavril Sarychev admirálisról neveztek el, aki az császári orosz haditengerészet tagja volt. A vulkán 2009 nyarán tört ki és először hamudarabokat bocsátott ki. Mivel Nemzetközi Űrállomáson is felfigyeltek rá, ezért lencsevégre is kapták.

12, Hát nem gyönyörű a bolygónk kék színben pompázó légköre?

13, Az a kerek formájú valami egy buborék-köd, ami a Kassziopeia csillagképben található. William Herschel csillagász fedezte fel még 1787-ben, ám részletesebb képet csak a 21. században láttunk róla, amit a Hubble űrteleszkóp készített. Átmérője nagyjából 6 fényév, és nagy valószínűséggel a központi csillaga néhány millió éven belül szupernóva lesz.

14, A Hold azon oldala, amit csak nagyon ritkán van szerencsénk látni, persze mi a földről mindig ugyanazon oldalát látjuk, de a NASA-nak hála sikerült olyan felvételeket készíteni, ahol az úgynevezett “sötét” oldala is látszik.

Szerinted is érdekesek?