Sajnálatos módon amióta világ a világ az emberek mindig is elkaptak valamilyen betegséget, ami leterítette őket. évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt,még nem volt olyan fejlett az orvostudomány, mint manapság ezért nem tudták úgy kezelni a betegeket ahogy kellett volna. Általában természetes anyagokból állítottak elő gyógyszereket, amivel azt remélték, hogy ki tudják gyógyítani az embereket a kórságokból, de sajnos nem így lett. Többen életüket is vesztették az eljárások során. A mai cikkünkben összegyűjtöttünk néhány régi orvosi eljárást, ami a jelenkori orvostudományhoz viszonyítva nagyon is furcsák voltak.

Gőzölő kecske-zsír keverékkel kezelték a fogfájást.

Az emberek már az ókorban megtanulták, hogyan tömjék be a lyukas fogakat és készítsenek új fogsorokat. Észak-Olaszországban régészek egy csoportja szuvas fogsort talált egy ásatás alkalmával és a vizsgálatok után arra a következtetésre jutottak, hogy a lelet körülbelül 14 ezer éves lehet.

Voltak orvosok, akik kecskezsír és hagyma keverékével tömték be a kilyukadt fogakat. Más gyógyítók viszont úgy gondolták megszüntethető a fogfájás, ha egy varangy szájába köpnek teliholdkor és a gyógyító szavakat kántálják.

Guggolva vagy állva hozták világra a csecsemőket az ókorban.

Kíváncsi vagy, hogy az ókorban hogyan is szültek az asszonyok? Nos, egyáltalán nem úgy, mint manapság. A legtöbb nő ugyanis nem vízszintes pózban vajúdott, hanem guggolva vagy állva.

Az ókori Indiában nem tudták megmenteni a csecsemő életét, ha rossz irányban feküdt anyjában. Pontosan ezért az afrikai törzsekben a gyógyítók császármetszést alkalmaztak, hogy életben tartsák a csecsemőt és az édesanyát.

Sajnos a középkorban a tudás hiánya miatt sok édesanya és gyermek vesztette életét szülés alkalmával.

Érzéstelenítésként sisakvirág és mandragóra főzetet használtak.

Őseink évszázadokkal ezelőtt szeszes italt vagy ópiumot használtak érzéstelenítés gyanánt a műtétek során, de szerintetek is felértek azok a ma használatos érzéstelenítőszerekkel?

Egyiptomban mandragórából, Kínában és Indiában sisakvirágból készítettek főzetet, hogy érzéstelenítőként használják operációk alkalmával. Az viszont sajnos nem derült ki, hogy eme szerek hatásosak voltak-e a műtétek során.

A krónikus betegségeket gyógynövényekkel és szentelt vízzel próbálták kezelni.

Hippokratész idején az emberek úgy tartották, hogy az epilepsziát isten akarata befolyásolja. Viszont az ősi gyógyító meg volt arról győződve, hogy ezt a betegséget a szél, a hideg és a nap idézi elő. A középkorban úgy vélték, hogy e betegségben szenvedő emberekben démonok lakoznak, ezért imákat mormoltak és szent vizet locsoltak a betegekre.

Az ókor és a középkor gyógyítói gyógynövényekkel próbálták kezelni a cukorbetegséget, de sajnos ez a próbálkozás hatástalan volt és a betegek elhunytak.

Már az ókorban olyan bőrbetegségeket dokumentáltak, mint a pikkelysömör, ám ezt is gyógyíthatatlannak tartották, ezért a középkorban a betegek életét kiontották.

Szinte minden betegséget vércsapolással akartak kezelni.

Évszázadokkal ezelőtt úgy tartották, hogy a vércsapolással meg lehet gyógyítani a betegeket. Ez a kezelési módszer népszerű volt például Indiában és az arab országokban, sőt hivatkoznak rá az ókori Görögországból és Egyiptomból származó dokumentumokban is.

Úgy tartották, hogy a vér “káros anyagokat” tartalmaz, amelyet meg kellett tisztítani és ha lecsapolják, akkor a beteg meggyógyul. Ez a módszer a 19. századig nagyon népszerű volt, mígnem az Egyesült Államok egyik elnökét név szerint George Washingtont vércsapolással nem kezelték, ugyanis a férfi elhunyt a beavatkozás során.

Kígyómérgeket és gyógynövényeket is használtak.

Amikor még az antibiotikumok nem léteztek, az emberek növényi valamint kígyómérgek által előállított főzetekkel próbálták meggyógyítani a fertőző betegeket.

A középkorban az orvosok a gyógyszerekhez szárított kígyót és skorpiót adtak, hogy legyőzze a szervezetben lévő vírusokat.

Koponyaékelés migrén ellen.

Az ősi időkben a migrén, az epilepszia és a mentális betegségeket drasztikus módon kezelték. A gyógyítók lyukat fúrtak a betegek koponyájába. A Trepanáció a legősibb korok óta ismert orvosi beavatkozás. Ez a gyógyító módszer világszerte népszerű volt.

Rektális fújással kezelték az emésztőrendszeri betegségeket.

A rektális fújással kezelték az emésztőrendszeri betegségeket, az álmatlanságot, a gyomor problémákat a görcsöket és a parazitákat. Ezt az eljárást az észak-amerikai indiánok kezdték el terjeszteni, amikor is füstöt fújtak a betegek végbelébe. A 19. században viszont kiderült, hogy a füst toxikus anyagokat tartalmaz ezért abba is hagyták ezt a fajta “gyógyító” eljárást.

Mit gondoltok ezekről a próbálkozásokról?

Hirdetés