A szombat szavunk az újgörög szambato szóból ered, ami a héber sabbát, szünet szóból származik. Innen a pihenőnap szó átvétele is. A héber sabbat m-betűs formája nemcsak a magyar nyelvben található meg, számos más nyelv is átvette, mint például a francia (samedi) vagy a német (samstag) nyelv. Ezen kívül vannak, akik úgy vélik, a szombat a szláv sobota szóból ered és őseink tették hozzá az m hangot.

Az asztrológiában pedig a szombatot a Szaturnusz bolygóhoz, illetve Szaturnusz, római istenhez, Kronoszhoz kötik.

A Biblia szerint viszont, a szombat nem a hét hatodik, hanem a hetedik napja, ami a megnyugvásé. Isten a teremtés után ezen napon pihent meg, ezért pihenőnap az embereknek is, legalábbis a Tízparancsolat negyedik pontja szerint. Emellett a szombat két fontos bibliai dologhoz is köthető. Az egyik a teremtés emlékünnepe, a másik pedig a zsidóság emlékünnepe, az egyiptomi fogságból való kivonulás ünnepe.

Napjainkban a szombat nem feltétlenül a pihenés napja, hiszen sokan dolgozunk a hétvége első napján is. Ha viszont otthon vagyunk, aludhatunk sokáig, lustálkodhatunk, kirándulhatunk, sportolhatunk és még sorolhatnánk. Mivel inkább a vasárnap a hét egyetlen pihenőnapja, már aki nem dolgozik vasárnap is, szombaton igyekszünk behozni lemaradásunkat a házi munkában, a kertben vagy ahol éppen elmaradtunk egy kicsit.

Posztunkban rengeteg olyan érdekes információt olvashatsz a szombatról, amit eddig valószínűleg még nem hallottál.

A szombat szó eredetét már cikkünk elején említettük, de a fent felsoroltak mellett jelenti még a bőséget, gazdagságot, megújulást és felszabadulást.

Általánosságban a hét napjainak nagy részét a római naptárból nevezték át a germán naptárba. Mivel a germán istenek közül egy sem volt egyenértékű Szaturnusszal, átvették az elnevezést.

Más kultúrákban, például a skandináv országokat tekintve, a szombat lördag, lørdag vagy laurdag néven ismert, ami egy régi név és fürdőt jelent. Vagyis, a lördag egyenértékű a fürdő napjával. A vikingek szombati fürdőzése kapcsolható hozzá.

A lor és lauger elnevezés pedig egyenlő az angol lúg szóval, ami mosószert jelent.

A német nyelvű szombat, vagyis Samstag az ókori görögöktől származik. Azonban, használnak egy másik szót a szombatra, méghozzá a Sunnunaband, angolul Sun Eve, ami a vasárnap előtti napot jelenti.

A szombat maori elnevezése Rahoroi, ami a mosás napját jelenti. A maori keresztény megtérők szombaton mosták ki a ruháikat, hogy vasárnap tisztán jelenhessenek meg a templomban.

Japánul a szombati szó fordítása, youbi, vagyis talajnapot jelent. Koreaiul pedig földnapnak nevezik.

A thaiföldi naptárban a szombati naphoz a lila színt társították. Nepálban a szombat a hét utolsó napja, ami az egyetlen hivatalos heti ünnep.

Izraelben a szombat hivatalos pihenőnap, amikor nemcsak kormányhivatalok, vállalkozások zárnak be, de a tömegközlekedést is leállítják. Ausztráliában a választások mindig szombati napra esnek, éppen úgy, ahogy Új-Zélandon is.

Svédországban a szombat a hét egyetlen napja, amikor a kisgyerekeknek megengedett az édességek evése.

A folklórban a szombatot a vámpírok vadászatának legjobb napjaként tartották számon. A Balkánon azt hitték, ha valaki szombaton született, akkor látja a vámpírokat, amik a többi ember számára láthatatlanok, így ők vezették a vámpírvadászokat.

A nyugati világban a szombat reggeli televíziós műsorok a gyermekeket célozzák meg, este viszont már a családi műsorok kerülnek előtérbe.

A szombat este az az éjszaka, amikor a kocsmák, bárok, szórakozóhelyek a legtovább tartanak nyitva, hogy az emberek lazíthassanak és kieresszék a gőzt.

Az Egyesült Királyságban a szombati napon tartják a legtöbb hazai labdarúgó-mérkőzést.

1956 óta a leghosszabb ideig tartó, éves nemzetközi TV-dalversenyt, az Eurovíziós Dalfesztivált szombaton rendezik.

A Fekete Szombat Ausztráliában, Victoriában kezdődött 2009. február 7-én, ami addig minden idők legpusztítóbb bozóttűz-katasztrófája volt.