A mosolygás egyértelműen a boldogság jele. Ezt nyilván nem kell részleteznünk. Ez egyébként visszafelé is igaz. Ha többet mosolygunk, akkor boldogabbak vagyunk. De hogyan kényszeríthetnénk magunkat a mosolygásra? Hogyan tudnánk elérni azt, hogy többet mosolyogjunk? Hogyan lehetnénk mi a saját boldogságunk előidézői? A tudósoknak van erre egy tuti tippje.

A boldogság tényét a tudósok már hosszú évtizedek óta tanulmányozzák. Egyikőjüknek egy érdekes gondolata támadt. Megfigyelték, hogy testünk egyszerű cselekedetei is befolyásolhatják az érzelmeinket. Vagy más külső hatások. Tegyük fel, hogy van egy vezető beosztású nő, aki nem teljesen bízik önmagában. Ha kitesz a falára egy megbecsült női politikai személy képét, attól sokkal magabiztosabbak lesz.

Valami hasonló eset áll a mosolygás hátterében is. Legalábbis valamelyest tudjuk befolyásolni. Ha valaki szórakozottnak tűnik, az megmosolyogtat minket, attól pedig boldogabbak lehetünk.

Diákokon kísérleteztek a következő módszerrel. Összeállítottak egy csapatot és egy rajzfilmet mutattak nekik. Azt figyelték meg, hogy azok a diákok, akik ceruzát tartottak a szájukban viccesebbnek tartották a mesét. Ezt később ismét megismételték egy másik csapattal és ugyanarra az eredményre jutottak.

De ez, hogy függ össze?

Rém egyszerű! Ha egy ceruzát vízszintesen a szádba veszel, akkor a szádat egy mosolygáshoz hasonló formába kényszeríted. Ezt az agyad felismeri. Az agyunk egyébként is szüntelenül figyeli azt, ami a testünkkel történik, majd elemzi azokat. A szájban tartott ceruzával így valamelyest becsapjuk azt. Összeköti a cselekvést a boldogsággal.

Azt is megfigyelték, hogy egy ilyen egyszerű dolog, akár napokig is kihathat ránk. Volt, akit 15 percig befolyásolt, de akadt olyan is, akit közel két napig. Az agyunk egy hitetetlen érzékeny műszer, ami könnyen befolyásolható ingerekkel. Ezek az ingerek lehetnek ízek, hangok, illatok és vizuális effektek is. Ezért sem mindegy, hogy mivel táplálkozunk.

Ha boldogabb látszatot próbálsz kelteni, azzal fokozod a hangulatodat. De ugyanez működik visszafelé is. Ha elkezdünk sokáig komor arcot vágni, akkor az negatívan befolyásolja a kedvünket. Ezt egyébként ceruza nélkül is ki lehet próbálni.

A tudósok persze nem azt mondják, hogy mostantól mindenki ceruzával a szájában sétálgasson. Hasonló eredményeket érhetünk el azzal is, ha kihúzzuk magunkat és helyesen lélegzünk.

Ti mit gondoltok? Tudtok még hasonló trükköket?