Bár 2020-ban közel 10%-kal csökkent a közúti gyorshajtások száma és az azért beszedett bírságok összege, még így is rendkívül jövedelmező üzlet maradt a száguldozók büntetése az államnak.

Hazánkban toronymagasan a gyorshajtás termeli a legtöbb közlekedési bírságbevételt, megelőzve ezzel az összes többi, büntetést magával vonó közlekedési kihágást.

Na de nézzük is, hogyan alakultak a tavalyi számok az azt megelőző két évhez viszonyítva.

A csökkenés ellenére is példás összeg került a kifizetésre a gyorshajtók jóvoltából, napi közel 60 millió forintot száguldoztak össze, ami év végére több, mint 21,4 milliárdos bevételt jelentett az állam számára.

Amíg a 2019-es rekordévhez képest az éves bírságszám csökkent, addig az átlag bírságösszeg kissé emelkedett, míg 2019-ben 34 356 forintra jött ki az átlagos bírságösszeg, addig 2020-ban ez 34 643 Ft volt.

Az átlagos bírságösszeg mértéke mutatja meg azt is, hogy kevesen lépik át extrém módon a sebességkorlátokat, hiszen a többség nem kap nagyobb büntetést a legkisebb tételnél, ami 30 000 forint.

A szabályszegők és gyorshajtók lefülelésében nagy szerepe van a VÉDA rendszer és a traffipaxok bevetése mellett a rendőrség azon akcióinak is, melynek során civil autókban erednek a száguldozó és szabálytalankodó autósok után.

A gyorshajtók bírságain felül a rend őrei további 642,6 millió forintot hajtottak be az autósokon egyéb kihágások elkövetése miatt, így az állam 2020-ban a közlekedési szabályszegések jóvoltából összesen 23 249 383 000 forintnyi bevételhez jutott!

Szerintetek megfelelő a magyar bírságok összege?
Ti csökkentenétek vagy emelnétek még?

Írjátok meg véleményeteket kommentben!