Mágnesnek azokat a testeket nevezzük, amik környezetükben mágneses mezőt képesek létrehozni. A mágneseknek minden esetben két pólusuk van, az északi és a déli pólus. A különböző pólusok vonzzák, az azonos pólusok pedig taszítják egymást. Persze itt is vannak kivételek, mint az állandó mágnesek és elektromágnesek.

Életünkben akarva-akaratlanul körbevesznek minket a mágnesek. Gondoljunk csak a hűtőszekrényünkre, ami valószínűleg tele is van velük hűtőmágnes formájában. A természetben is jelen van a mágnes, mint természetes mágnes, a magnetit.

Cikkünkben megismerkedhetsz a mágnesek csodálatos világával, a természetestől a legkevésbé természetesig.

A vonzerő

Mint már említettük, a mágneseknek mindig két pólusa van, az északi és a déli, amik vonzzák a mágneses tárgyakat és össze is tapadnak velük. Ez a vonzerőnek köszönhető.

A pólusok is vonzódnak egymáshoz, a déli az északihoz, az északi pedig a délihez. Ha pedig egymással szembe állítjuk őket, akkor taszítani fogják egymást. Ezzel ugyan még semmi újat nem mondtunk, hiszen ezt mindannyian tanultuk az iskolában.

Sokféle mágnes létezik.

A mágnesnek számos típusa van. Ezek közé tartozik a természetes mágnes, mint például az alnico, ami egy vasötvözet, az elektromágnesek, amiket egy tekercselt huzal és az rajta áthaladó áram hoz létre.

Az ötvözetektől eltérően, az elektromágnesek mágnesessége az áram megszűnésével szintén megszűnik, ez pedig rendkívül hasznos lehet a mágnesek modern felhasználásának tekintetében.

Mire használjuk a mágneseket?

A mai modern világban életünk szinte minden területén használjuk a mágneseket, a mobiltelefonunktól egészen az autónkig. Vagy gondoljunk például az MRI-re vagy a mágneses rezonancia képalkotásra.

A körülöttünk lévő mágneseknek azonban, nemcsak rengeteg haszna van, ugyanis a mindennapi mágnesesség komoly problémákat is okozhat. Ilyen például a szívritmuszavar vagy egy mágneses elem lenyelése, ami testünk belsejében okozhat nagyobb problémákat.

A legkorábbi mágnesek

Természetes mágnesek is léteznek, mint a magnetit. Ez a kőzet az egész világon ismert, ami évezredek óta a Földön van, így felfedezésük csak jóval később következett be. Az ásványi anyag felfedezése egy történet szerint úgy hangzik, hogy egy illető cipőjével hozzátapadt egy sziklához. Hogy ez valóban igaz-e, arra valószínűleg sosem derül fény, de próbáljunk hinni a sztorinak.

Mit tudunk a mágnesekről?

A világ legnagyobb mágnese Svájcban, a genfi CERN-ben található és Hadron ütköztetőnek nevezzük. Magassága 16 méter, szélessége 17, hossza pedig 13 méter. A Hadron ütköztető erőssége négyszáz szorosa egy teljesen átlagos hűtőmágnesnek. Ezt használják a szubatomi részecskék vizsgálatára.

A világ legerősebb mágnese a floridai egyetemen működő National High Magnetic Field Laboratory kutatóközpontban található. Maga a rekorder mágnes ugyan nagyon kicsi, mert egy tenyérben elfér, az üzemeltetéséhez viszont, szükség van egy fél szobányi berendezésre, 160 ezer amperes áramforrásra, valamint egy percenként 13 ezer liter vizet megmozgató hűtőrendszerre.

A perspektíva szerint 1 Tesla = 10000 gauss, ami azt jelenti, hogy körülbelül 2500-szor erősebb, mint egy normál hűtőmágnes, vagyis 25-ször erősebb, mint egy porlasztóban használt mágnes.

Az egész világot tekintve, Skandináviában van a legnagyobb mennyiségű mágnes.

Ha egy fa deszkát teszel a vízbe egy rögzített mágnessel, akkor úgy fog úszni, hogy az északi pólusát a Föld északi pólusa felé fordítja.

Továbbá, a világ is egy nagy mágnes, egy mágneses északi és déli pólussal és Földünk is rendelkezik egyfajta mágnese térrel, mezővel.