Túlzás nélkül is történelmet írtak a kínaiak Január 3-án amikor sikeresen leszálltak a Csang’o-4 űrszondával a Hold túlsó vagyis sötét oldalán. Ha ez még nem elég, ezzel egy időben élet lett a Holdon igaz, ők maguk vitték oda, ugyanis a robot egy kísérleti kertet is szállított melyben különböző növények és selyemhernyók élnek.

“A magok légzését és a fotoszintézisét szeretnék tanulmányozni a Holdon” – nyilatkozta a projekt vezető mérnöke.

A kínaiak az év elején sikeresen landoltak a Hold sötét oldalán ahol a landolás után útnak indították a Jáde Nyúl 2 nevű holdjárójukat.

Mivel a Hold egy kötött tengelyforgású égitest, ami azt jelenti, hogy mindig ugyanazt a felét mutatja az anyabolygója, jelen esetben a Föld felé, így az égitest blokkolja a kommunikációt, ezért a kínaiak egy közvetítő műholdat is pályára állítottak.

A Von Kármán-kráternél landoltak mivel ez a Naprendszer legősibb becsapódási krátere és egyben a legmélyebb medence a Holdon.

Gondolom nem fogsz meglepődni, hogy ennek a történelmi fontosságú esetnek is van magyar vonatkozása mégpedig az, hogy a kráter egy magyar származású fizikusról és matematikusról lett elnevezve, egészen pontosan Kármán Tódorról.

A Csang’o-4 a Jáde Nyúl 2 fotóján:

A Jáde Nyúl 2 a Csang’o-4 fotóján:

Hirdetés