A háború egy olyan dolog, ami a katonák életét nagy mértékben befolyásolja. Ez különösen igaz a Vietnamban élő emberek számára, ugyanis a háború idején rengeteg fiatal férfit soroztak be, akiknek mindent hátra kellett hagyniuk, tanulmányaikat, családjukat, barátaikat, szerettüket, egész életüket. A háború végével, akik életben maradtak és leszereltek visszatértek életükhöz és régi céljaikhoz. Mai történetünk is bizonyítja, hogy attól mert egy ember már nem 20 éves még nem kell feladni a legnagyobb álmait.



Floyd Covey, most 78 éves, de akkor kellett Vietnamba mennie, mikor még középiskolás volt. Ezzel pedig fel kellett adnia az álmát, hogy elvégzi az iskolát és szakmát szerez. Harcolt a háborúban, melynek következtében még a Bíbor szívet is megkapta, ami köztudott, hogy egy sebesülési érdemérem. Miután véget ért a háború és hazatért, sajnos nem tudta befejezni a középiskolát. Azt mondta édesanyja nagyon csalódott volt emiatt.

Covey a közelmúltban a Martinsburg VA Medical Centerben volt, ahol az ottani személyzet tagjai arra ösztönözték, hogy szerezze meg végzettségét. Bár 60 évvel túlment az érettségi korhatáron, mégis megpróbálta letenni a vizsgáit. Végül májusban sikerült letenni a vizsgákat és megszerezte a hőn áhított érettségi bizonyítványt. Sajnos saját bizonyítvány osztására nem tudott elmenni, ezért az iskola ahol vizsgázott, külön szervezett neki egy ünnepséget.



Az ünnepségen Covey testvére, a Martinsburg VA Medical Center alkalmazottai és veterán katona társai vettek részt. A Medical Center dolgozói úgy nyilatkoztak, nagy megtiszteltetés számukra, hogy náluk csinálta meg a vizsgáit és végül sikerült elérnie álmait.



Covey édesanyja emléke miatt is meg szerette volna csinálni az iskolát, és óriási büszkeség öntötte el a szívét, mikor kézhez kapta a bizonyítványt. A férfi bebizonyított, hogy az álmok eléréséhez nem kell fiatalnak lenni, mert 78 évesen is ugyanúgy meg lehet valósítani a célokat.

Te mit gondolsz a férfi kitartásáról és elszántságáról?