Bizonyára mindenki ismeri a Wikipédia nevű oldalt, ami az internet egyik legnépszerűbb enciklopédiája, hiszen már 2001 óta segít az embereknek az információszerzésben. Az oldal egyébként 301 nyelven elérhető és több, mint 40 millió forrásanyag található rajta. Igazság szerint már minden témával kapcsolatban lehet érdekes adatokat olvasni, például hírességek élettörténete és pályája, egészség, természet… stb. Ám ezeken kívül cifrábbnál-cifrább infókat is megtudhatnak az emberek, amiket szinte nem is lehet normális és értelmes kategóriába sorolni.
A mai cikkünkben ilyen és ehhez hasonló Wikipédiás tényt gyűjtöttünk össze, melyek néha ki tudják verni a biztosítékot.

1, Snickers saláta.

Ez a finomság az Egyesült Államokban terjedt el, és ott rendszeresen fogyasztják. Nincs másra szükség csak néhány Snickersre, almára, pudingra és tejszínhabra.

2, Komfort zaj.

Egy bizonyos hangerőszint alatt eltávolítják a Skype-ban a hangokat, hogy redukálják az átvitt adatmennyiséget. Mivel ez az emberek számára zavaró volt, ezért ezt mesterségesen generált zajjal helyettesítik. Ez az úgynevezett komfort zaj.

3, Cooper macska

Egy Cooper nevű macskával szerették volna illusztrálni a statikus elektromosság működését.

4, A Wikipédiának is van wikipédiája.

Bizony jól olvasod, magának a Wikpédiának is van wikipédia oldala, ahol nagyon sok érdekes információt olvashatunk róla.

5, Az 52 hertzes hangtartományú bálna.

Azért érdekes ez a fajta emlős, mert a tudósoknak eddig még nem volt szerencséjük látni, csak hallani. Ez a bálna sokkal magasabb hangtartományban énekel, mint társai, ugyanis egy átlagos bálna 10 és 39 hertz közötti hangot tud kiadni.

6, A Dunbar szám

Eme számot az 90-es években egy bizonyos Robert Dunbar antropológus javasolta. Ki szerette volna deríteni, hogy egy ember hány stabil szociális kapcsolatot képes fenntartani. Úgy fogalmazta meg ezt a számot, mint „azon emberek számát, akik között nem érzed kényelmetlenül magad, ha összefuttok az utcán, vagy beültök egy italra és beszélgettek.” Ez a szám amúgy 150 és 230 között van.

7, A 30 napból álló február.

Svédországban, 1712-ben 30 napos volt a február, ami azzal magyarázható, hogy 1699-ben a nemzet úgy határozott, hogy a Julián-naptár helyett a Gergely-naptárt fogják követni, úgy, hogy 1700-tól 40 éven át kihagyják a szökőnapokat. Ám ez nem igazán úgy történt, ahogy eltervezték, mert 1704-ben és 1708-ban is volt szökőnap, de ekkor már a Julián-naptárhoz képest egy nappal előrébb jártak, viszont a Gergely-naptárhoz viszonyítva 10 nappal hátrébb. 1711-ben a svédek visszatértek a Julián-naptárhoz, és 1712-ben a februárhoz adtak plusz egy napot így lett 30 napos. 1753-ban viszont úgy határoztak, hogy újfent a Gergely-naptárt követik.

8, A rejtett-anya fotózás.

Annak idején a fényképészet még nem volt olyan egyszerű, mint manapság. A modelleknek mozdulatlanul kellett állniuk, mert a gép az elkattintás után csak percekkel készítette el a képeket. Egy kisbaba fényképezésekor ez még bonyolultabb volt, hiszen ők amúgy is izegnek-mozognak. Hogy meg tudják csinálni a képet gyakran az édesanyák tartották gyermeküket, akiket elrejtettek, hogy ne látszódjanak a képen. Ez az eljárás az 1920-as években volt nagy divat. A képek persze néha nagyon viccesre sikeredtek, legalábbis mai szemmel nézve.

9, A nyárfa-incidens

Történt egy nagyon érdekes incidens 1976-ban, amikor is az amerikai, valamint a dél-koreai katonák egy nyárfa ágait kezdték levágni, az Észak és Dél-Koreai határon, mert nem látták tőle az ellenséget. Az észak-koreaiak megkérték a katonákat, hogy fejezzék ezt be, mert a fát még annak idején Kim Ir Szen elnök úr ültette. Persze nem teljesítették a kérést, sőt az amerikaiak és a dél-koreaiak is fejszét ragadtak és rárontottak az északiakra. Ezt követően pedig együttes erővel kivágták a fát, de ennél jobban nem mérgesedett el a helyzet.