Az emberi psziché kutatása mindig is foglalkoztatta az embereket. Erre rengeteg tudományág épül, azonban máig sötétben tapogatózunk. Vannak bizonyos tények, amiket már alapos kutatással be tudtak bizonyítani, hogy valóban létezik, nem sejtjük, de ezekre támaszkodik a legtöbb esetben is reklámszakma. A külső tényezők, amik hatással vannak ránk napi szinten, fel sem tűnnek nekünk, pedig ha egy kicsit figyelnénk rá, rájönnék mennyire befolyásolnak minket. De nézzük csak, mik azok a tények, amikkel el lehet kerülni az elhajlásokat.

  1. Bizonyított tény, hogy amikor boldogok vagyunk, hajlamosabbak vagyunk rossz döntéseket hozni, míg amikor kicsit melankolikusabb a hangulatunk, sokkalta jobban tudunk racionális és átgondolt döntéseket hozni. Nagyon egyszerű példa, ha jó a kedvünk, akkor képesek vagyunk több ruhát vásárolni, amit persze később megbánunk, míg ha rossz, akkor alaposan átgondoljuk a vásárlást.

2. Jobban szeretjük a tökéletlenséget. Szerencsére manapság már egyre előtérbe kerül és már kevésbé tud vonzó lenni egy amerikai fehér fogsor és napbarnított bőr. Persze, az ember időről-időre keresi a tökéleteset, de mégsem ez az, ami minket megfog a másikban. Ezt nevezik Pratfall-effektusnak, amikor sokkal vonzóbb számunkra az, aki felvállalja a hibáit és mer más lenni, ezáltal ösztönöz minket is saját magunk elfogadására. A túlzott tökéletesség egyébként megijeszti az embereket és ridegséget sugároz.

3. A közös tevékenységek jobban összekovácsolják az embereket. A munkahelyek nem hiába hoznak létre csapatépítő tréningeket, ahol a munkatársak kicsit közelebb kerülhetnek egymáshoz. Itt a gátlások valamennyire feloldódnak és hosszabb távon sokkal eredményesebb munkavégzést idéz elő.

4. A kétértelmű képek elemzése nagyban függ az életkortól és az agy állapotától. Hogy miért? A képen van, aki egy szájat és van, aki egy levelet lát. Meglepő módon az 5 éven aluli gyerekek nem tudják, hogy ezen a képen egyszerre két dolgot is láthatunk. Ennek az az oka, hogy az agyuk még nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy felismerjék a másik jelentését. De érdekes az a tény is, hogy akik ebben a korban két nyelven beszélnek -ami növeli az agy gondolkodásmódját-, ők meglátják mind a két képet a képen. A felnőttek pedig először az ajkakat, míg a gyerekek a levelet látják meg először, a felnőttek esetében ennek az az oka, hogy őket a nemi tapasztalatok ösztönzik.

5. Ha valamiről tudod, hogy képes vagy rá, akkor valószínűleg meg is tudod csinálni, akár más emberek jelenlétében. Ez leginkább a sportolók esetében figyelhető meg, akik egy bajnokságon vagy versenyen a nézők előtt sokkal jobban bizonyítanak, mint az edzésen az edző jelenlétében. Ezzel szemben, akinek az adott feladatban kevés tapasztalata van, akármennyire is hisz magában, valószínű el fogja rontani a nézők előtt az adott feladatot. Ha más emberek figyelnek minket, az létrehoz bennünk egy nyomást, egy megfelelni vágyást, ami hatására a maximumot próbáljuk kihozni magunkból.

6. Az emberek azt gondolják, hogy a hibákért, a rossz döntésekért csak saját magukat lehet okolni, azonban,ha velünk történik valami nem éppen pozitív, akkor hajlamosak vagyunk a körülményeket okolni. Itt egy nagyon egyszerű példa : Az utcán sétál egy hölgy a jól megpakolt vásárlásával és hirtelen kiszakad a táska alja. Mellette egy férfi elszalad, de nem segít. Az utca járókelője és a hölgy maga is azt gondolja, milyen bunkó egy férfi, mert nem segít neki. Ha pedig a férfi részét nézzük, lehet hogy éppen valami találkozóra vagy megbeszélésre siet, egyébként pedig segített volna neki. Ezt nevezik a pszichológiában alapvető attribúciós hibának. Ez ugyancsak megfigyelhető egy vizsgahelyzetben: ha nem sikerül a vizsga, akkor a körülményeket okoljuk, ha pedig igen, akkor annak tulajdonítjuk be, hogy eleget készültünk rá.

7. Ha azt mondom, hogy rajzolj le egy csészét, nyilván senkinek nem jut eszébe alulról, vagy felülről lerajzolni. Megvizsgálták, hogy az emberek agyában általában a képek kissé döntött, oldalról vannak jelen.

8. Az agyunk néha hazudik. Az alábbi képen a Ponzo-illúzió látható, melynél a két sárga vonal egyforma hosszú, viszont az az ábrázolásmódja alapján az agyunk mégis úgy érzékeli, hogy a felső sárga vonal hosszabb. Ugye milyen érdekes?